Kis csapatunk mögött ugyan nem áll sok éves felkészülés, de amint látszik máris a város legjobb csapatának mondhatja magát ( még a lányok is—na jó lány csapat csak egy van de akkor is miénk a legjobb)

Az egész talán a tavalyi DÖK napon kezdődött, amikor is a 2 nevezett lánycsapatból mi(azaz a bések) jutottunk be a döntőbe, ahol már csak fiúk mertek kiállni ellenünk ;)

Ezután megkerestük Ilcsik János tanár urat, aki eleinte bizonytalanul nézett ránk, mert nem igazán értette, hogy mit szeretnénk

Ekkor már a fiúknak Bakó Zoli levezényelt néhány edzést. Ezután heti 1-2alkalommal fiúk lányok vegyesen jártak az „edzésekre” amit továbbra is Bakó Zoli vezetett.… hát visszagondolva a kezdetek kezdetére amikor a lányok védtek a fiúk támadtak – és nem passzoltak!!- sokat fejlődtünk. Akkor még 1/3-ban is nagyon lefáradtunk, és emlékszem, hogy Gáll Dávid csele a „függöny mellett” milyen védhetetlennek számított:P

Akkor még igazából csak játszottunk, de az idei tanévben kezdődött a „komoly” edzés.

Heti 3 alkalommal mentünk, változó létszámmal

Lassan kialakultak az állandó sorok, mindenki megtalálta a maga helyét a pályán.

Ősz végén a csapat elsősökkel is kibővült, és most végre van 2 lány kapusunk is.

Ilcsik tanár úrnak hála rendes felszerelésekhez jutottunk – na jó bizonyos kereteken beül, de legalább a kapusok floorball kapuban edzhetnek, és van a 30 emberre 5 rendes ütőnk…

Laikus szemmel nézve is feltűnő a javulás… kezdjük megismerni a szabályokat, és már a labdát többször ütjük, mint egymást. A pályát is kinőttük, hiszen a rendelkezésre álló 2/3ban már 5en el se férünk, csak ha 3 ember van a pályán. Az edzések se csak játékról szólnak, hanem tényleg edzésekké váltak az utóbbi hónapokban.

És ami a legfontosabb, a heti 3 alkalom során igazi csapattá kovácsolódtunk.

                                                           By Tájmika;) & Klevorboj