Magyarország válogatottja egy hétnyi sorozatmérkőzések végén eljutott a B divízió döntőjébe. Mindenki bízott már a vb rajtja előtt, hogy ideáig eljut a csapatunk, és ha már ott vagyunk, akkor sikerül nyerni, és így teljesíteni egy nagy álmot. Az álom pedig nem volt más, mint az A divízióba való feljutás!

Az ellenfél ismét Észtország csapata volt. Mindenki, a szervezők és közvélemény is észt-magyar döntőre számított a „B” divízióban, és persze a mieink bíztak abban0, hogy nem ismétlődik meg az, ami a csoportmeccsen bekövetkezett: az észtek akkor magabiztosan, 9:4-re győzték le nemzeti csapatunkat. De ha egy kicsit visszatekintünk a két ország közötti mérkőzésekre, akkor láthatjuk, hogy eddig szinte csak sorsdöntő mérkőzéseken találkoztunk. A világbajnokságokon először 2000-ben, akkor 4:4-es döntetlen született. 2002-ben már a negyeddöntőben ütköztek a felek, és akkor hosszabbítás után győzött 4:3-ra a baltikumi csapat. Míg legutóbb, 2004-ben az elődöntőben kerültek össze a felek, és akkor 6:4-re győztek nyelvrokonaink.

A játék nem kezdődött nagy iramban. Az 1453 néző a támadóbb felfogású észteket és kontrázó magyarokat láthattak. A két eltérő taktika közül a mérkőzés ezen szakaszában az észtek bizonyultak jobb stratégáknak. Roman Pass révén a tizedik percben Észtország megszerezte a vezetést. A gól után Füzi Gábor a kiállítás sorsára jutott: ütő nélküli játékért állították ki a komáromiak csatárát. Hiába védekezzük ki az emberhátrányt, Alairi Pagi tovább növeli az észt előnyt. Sőt, a 16. percben már Andro Sober révén háromgólos lett az észt előny. A harmad utolsó percében Füzi Gábort ismét a büntetőpadra küldték a svéd bírók, így a következő játékrészt emberhátrányban kezdi a magyar csapat. A kapura tartó lövések aránya is az észtek fölényét mutatta: a mieink ötször, nyelvrokonaink 13-szor kísérleteztek gólszerzéssel.

A második harmad tehát nem a legjobb előjelekkel vette kezdetét, hiszen majdnem egy teljes kiállításnyi időt kellett kivédekezni. De hiába védekezik emberhátrányban jól a gárda, ha egyenlő létszámnál már kapitulál a védelem: Andro Sober lövése után Bugár már negyedik alkalommal kényszerül arra, hogy maga mögé nyúljon. De nem kellett várni sokat a szépítésre: csapatkapitányunk, Schmidt Dennis ezúttal Kovács Gergelyt indította, és a védőnk már harmadik gólját szerezte az idei vb-n. Sőt, fél perccel később Veszprémi hozta kihagyhatatlan helyzetbe Nánásit, aki élt is a lehetőséggel! Lendületbe került Magyarország, felcsillant a remény az egalizálásra is! Kedélyeinket Rein Kivi hűtötte le, aki rendkívül fontos gólt szerzett: megtörte a mieink lendületét, és erőt adott csapatának a folytatásra. Az előny továbbnövelésére ismét megvan a reménye a baltikumi csapatnak, de a mieink ismét kibekkelnek egy emberelőnyt. A 32. percben Andrus Toruke viszont ismét négygólosra növelte Észtország előnyét. A mieink esélyei egy perccel később ismét növekedtek: emberhátrányba került ellenfelünk, és Veszprémi be is lőtte a kínálkozó lehetőséget! De hiába próbálja nemzeti csapatunk legalább az eredmény tartását, ez nem sikerül: a második szünetig még két gólt termelnek az észt csatárok, így már ötgólos észt előnnyel mehettek az újabb pihenőre a csapatok. Pedig a gólszerzési lehetőségeket tekintve nem volt ekkora előnyben az északi gárda: a kapura lövési statisztika szerint fiaink kilencszer, ellefeleink tízszer kísérelték meg a gólszerzést.

Az utolsó harmad sajnos az észtek örömjátékát hozta. Ma a magyarok hiába küzdöttek, ez kevés volt a mai napon egy ilyen ellenfél ellen. Csapatunk hiába próbálkozott a támadással, de ezekben ma mégsem volt benne a gól. És hiába támadhat az elején emberfölényben a magyar csapat, nem sikerül a gólszerzés. Sőt, a büntetőpadra Nádor Krisztiánnak is le kell ülnie, de ezt az észtek könyörtelenül kihasználták: Romann Pass labdáját Rein Kivi helyezte Bugár mögé. És hiába kért időt a Pavelka-Ágoston edzőpáros, a mieink ezt követően sem tudják befejezni támadásaikat, míg az észtek további négy gólt szereztek.

Végül már fölényes, tízgólos, magabiztos és nem utolsó sorban megérdemelt győzelmet aratott Észtország. A baltikumi csapat már két B divíziós döntőt is elbukott, legutóbb Olaszország ellen, büntetőkkel véreztek el nyelvrokonaink, de ma sikerült beteljesíteniük régi álmukat: az A divízióba való kerülést. És az eredménytől függetlenül a magyar csapat is minden dicséretet megérdemel, hiszen sokan már a csoportból való továbbjutásban sem bíztak, de a fiúk kis szerencsével továbbjutottak, és végül a döntőig meneteltek, ahol kénytelenek voltak meghajolni a jobb erőkből álló észtek előtt.

Mérkőzés utáni nyilatkozatok:

„Két évvel ezelőtt elkeseredett voltam, és most itt ülök boldogan és elégedetten” (Jari-Petri Anttila., Észtország szövetségi kapitánya)

„Hihetetlen volt itt, a Globen Arenában játszani! Azt hiszem, hogy jól fogunk teljesíteni az A divízióban, úgy játszottunk, mint Lettország ellen korábban.” (Rein Kivi, a döntőben hét pontot szerző észt húzóember)

„Észtország jobb volt ma nálunk, nagyon egységes csapatuk van sok gólérzékeny csatárral. Örömmel fogunk majd visszagondolni erre a világbajnokságra” (Nánási Dennis, a magyar válogatott húzóembere, a B divízi gólkirálya)

„Sok szerencsét kívánunk Észtországnak az A divízióban! Reméljük, hogy a soron következő világbajnokság után mi örülhetünk majd” (Országh Ákos, a magyar csapat vezetője, az MFSZ elnökségének a tagja)

Magyarország – Észtország 3: 13  (0:3, 3:5, 0:5)

B divízió, döntő

Stockholm, Globen Arena, 1453 néző

Vezette: Mike Bengtsson, Martin Polverari (svédek)

 

magyar pontszerzők: Nánási Dennis (1+1), Veszprémi Zoltán (1+1), Kovács Gergely (1+0), Schmidt Dennis (0+1)

 

észt pontszerzők: Rein Kivi (5+2), Pomann Pass (1+4), Vladimir Nurmi (1+2), Andros Sobar (2+0), Marko Saksing (1+1), Lauri Hoim (1+1), Madis Kass (0+2), Aliari Pagi (1+0), Andrus Toruka (1+0), Martin Karis (0+1)